Kapuvár mintegy 10.000 lakosú kisváros Győr-Moson-Sopron megye középső részén, a Kisalföld két tájegységének – a Rábaköznek és a Hanság-medencének – találkozásánál. A Kis-Rába partján fekvő településen áthalad a 85-ös főút, vasútállomása a Győrt Sopronnal összekötő vasútvonal mentén fekszik.

Kapuvár címere álló, csücskös talpú, kékkel és vörössel hullámosan vágott reneszánsz pajzs. Felső, kék mezejében ezüst vár emelkedik, a jobb és bal oldalán kiszögellő védőfalán egymás alatt három-három fekete lőrés van; a nyitott kapu felett, melynek felső harmadában fekete zuhanórács és négyormú ostompárkányzat helyezkedik el. Az egész védművet vörös tető fedi, melynek közepéből (a cölöp helyén) egyablakú, vörös tetőzetű ezüst torony növekszik, csúcsán arany kereszttel.

Kapuvár területén a mélyfúrások megkezdésére az 1960-as években került sor szénhidrogén kutatás keretében. A térségünkben olaj és földgázmezőket nem találtak, azonban a termálvíz-készlet jelentős. A termálvíz hasznosítása hosszú ideig üvegházak és lakóházak fűtésére, valamint a strand termálmedencéjének üzemeltetésére történt. A víz gyógyászati alkalmazása a gyógyvízzé minősítését követően vált lehetővé.
A gyógyvíz felhasználható medence és kádfürdő formájában.

A vár nevével első ízben III. István 1162-ben kelt oklevelében találkozunk. Eszerint III. István egy Farkas nevű soproni várjobbágynak Kecölben, Vicán és Velemben réteket és malmokat adományozott, mivel "azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek" (castrum illud quod vulgariter Copuu dicitur) a király hűségén megtartotta.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve "Hany"-nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki.
Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré. Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek.

Kiállítás címe: „Kapuvár anno”... Fejezetek a város és környéke történetéből.

A 2011-ben felállított helytörténeti és néprajzi kiállítás a város főterén álló, 17. századi eredetű, de a 18–19. század folyamán többször átépített Esterházy várkastély déli szárnyában található.

A fürdő Kapuváron a Veszkényi út és Fürdő utca találkozásában található, a vendégek a szabadtéri medencéket a Veszkényi utca felől található bejáraton keresztül érik el.

A fizető várakozóhelyeket parkolási díj megfizetése ellenében lehet igénybe venni.