Kapuvár története

2024. március 14.

„Castrum nostum Copu”

Nyugati Kapu: Kapuvár

Kapuvár mintegy 10.000 lakosú kisváros Győr-Moson-Sopron megye középső részén, a Kisalföld két tájegységének – a Rábaköznek és a Hanság-medencének – találkozásánál. A Kis-Rába partján fekvő településen áthalad a 85-ös főút, vasútállomása a Győrt Sopronnal összekötő vasútvonal mentén fekszik.

A település a Fertő tótól délre elterülő vidék központja, várából ellenőrizték az itt áthaladó kelet-nyugati irányú utat. A 10. században a honfoglaló magyarság szállásterületének peremére került a település, így az ország nyugati kapuja lett. Innen ered elnevezése is. Első írásos említése 1162-ből származik. Zsigmond király 1350-ben a Kanizsaiaknak adományozta, majd 1532-ben házasság révén a Nádasdyak kezébe került. A törökveszély miatt megerősített vár védelmében a fejlődő település 1558-tól mezővárosi rangot kapott. A háborús dúlást azonban nem kerülhette el és 1594-ben rövid ideig elfoglalták a törökök. A Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet kivégezték, birtokai 1681-ben az Esterházyaké lett.

A Rákóczi szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. Az épületet az Esterházyak kastéllyá építették át. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette a kapuvári uradalmat és sikeres mintagazdasággá fejlesztette.

A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Lakótelepek, új iskolák, művelődési ház, színházterem, strandfürdő, múzeum létesült. Ennek köszönhetően 1969-ben újra városi rangot kapott. Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. A nagy múltú település műemlékei, múzeuma, termálfürdője a Hanság Tájvédelmi Körzet bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkereső turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak.

A város elérhetősége többféle közlekedési eszközzel is kiváló. Közúton a Sopront Győrrel összekötő 85-ös számú főútvonalon és az M85-ös gyorsforgalmi úton; vasúton a Győr-Sopron-Ebehnfurt vasútvonalon; légi közlekedés szempontjából pedig a fertőszentmiklósi magánreptér valamint az ausztriai schwechati nemzetközi repülőtér ad lehetőséget a város megközelítésére. Az M1-es autópálya Győrnél 40 km-es és Mosonmagyaróvárnál 50 km-es, az A3-as autópálya Siegendorfnál 60 km-es, az A4-es Pandorfnál 50 km-es távolságban érhető el.

Kapuvár történeti és néprajzi bibliográfiája - Szerkeszti: Csiszár Attila néprajzkutató, muzeológus

A közelmúlt Kapuvárról szóló helyi és helytörténeti kiadványai

2024. március 14.