Scherer Gyula (1860 - 1951)

Gyermekkora

Scherer Gyula Újaradon 1860. árilis 14-én német nyelvű polgári családban született. Édesanyja Valtzell Ágnes, édesapja Scherer András földművelőből lett tanító. Német nyelvű környezetben nevelkedett, de szülei fontosnak tartották, hogy magyar nyelven tanuljon, jól tudjon magyarul.

Így az óaradi magyar iskolába íratták. Sok áldozattal, lemondással járt ez a kisfiú számára, hisz addigi társai nélkül, egyedül kellett megbirkóznia az iskola adta nehézségekkel. Ezek a gyermekkori emlékek megalapozták a magyar nyelvhez való kötődését, amit felnőttként a magyar nyelvűség terjesztése és ápolása érdekében kifejtett.

Mély nyomot hagyott benne a naponta látott aradi vár, mellette az 1848-49-es szabadságharc tábornokainak vesztőhelye. Ez az élmény volt az alapja annak, hogy később igazgatóként Kapuváron mindig szívügyének tekintette október 6-án az aradi vértanúkról való megemlékezést.

Tanulmányai

Az elemi iskola után líceumi évek következtek, ahol képesítést szerzett arra, hogy népiskolákban, polgári iskolákban, főgimnáziumokban is taníthatott mennyiségtant és természettudományt.

Pályakezdés, iskolateremtés

1881. augusztus 24-én Kismartonban (ma Eisenstadt) kezdte pedagógusi pályafutását. Az akkori vallás és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston, őt bízta meg az indítás előtt álló kismartoni polgári iskola igazgatói feladatának ellátásával. Nagy kihívás volt ez számára, hisz pályafutása legelején iskolát kellett alapítania. Munkáját siker koronázta.

1883-ban megnősült, felesége Ragályi Róza, aki a tantestület tagja volt. Mindössze három évig irányíthatta az általa alapított és sikeresen működő kismartoni polgári iskolát, mert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1884. augusztus 31-én Kapuváron egy magyar királyi állami teljes 6 osztályú gazdasági szakoktatással összekötött polgári fiúiskola és négyosztályú leányiskola szervezésével és igazgatásával bízták meg. Így méltán nevezhető iskolateremtő pedagógusnak.

A család élete Kapuváron

A család 1889-től az új iskolában kialakított igazgatói lakásban lakott. 8 gyermekük született (1 fiú, 7 lány) akiket szeretetben, békességben neveltek, de hiába a féltő gondozás, szerető gondoskodás, kiskorukban többen meghaltak és csak 4 leányuk élte meg a felnőttkort.

Igényes, rugalmas iskolavezető

Mivel a hivatalos tanév már megkezdődött, amikor a kapuvári iskola létrehozását rábízták, gyors intézkedésekre, szervezésre volt szükség. Rátermettségét, jó szervezőkészségét bizonyítja, hogy 1884. október 14-én megtörtént a legelső tanév ünnepélyes megnyitása, s november 3-án elkezdődött a tanítás. Az első tanévben Scherer Gyula a tanítás mellett a könyvtárosi, gondnoki, adminisztrációs teendőket is ellátta. Hamar kiderült, hogy igényesen, rugalmas vezetőként képes irányítani az iskolát. Bátran változtatott a miniszteri tanterven is. A nyelvtanulás, a testgyakorlás a női kézimunka óraszámait bővítette.

A tantestület képzésére pedagógiai, műveltségi tartalmú szaklapokat rendelt, tantestületi könyvtárat hozott létre.

Kiállításokat szervezett a diákok munkáiból. Hagyománnyá fejlesztette a tanulmányi kirándulásokat, iskolai ünnepélyek szervezését, tornaünnepélyt. Tanév végén iskolai értesítőt szerkesztett és adott ki.

Szakírói, elméleti tevékenysége

Scherer Gyula magánéleti veszteségei ellenére is fáradhatatlanul dolgozott igazgatóként, és mellette írt. Az iskolai értesítőkben közölte saját tanulmányait is, melyek a kapuvári iskola fejlődéséről, a polgári iskolák szerkezetéről, fejlesztésük lehetőségéről szóltak. A tanulmányok mellett tankönyvet is írt: Növénytan a polgári fiú- és leányiskolák számára.

A könyv korszerű és tudományos információkat nyújtott gazdagon illusztrálva, gyermekközpontú ismeretanyaggal felépítve.

Közéleti tevékenysége

Tagja volt az Első Sopronmegyei Takarékpénztár igazgatóságának. Szegény sorsú diákokat segített, segélyező és játszó egyesületet alapított 1892-ben. (Alumneum) Több cikke és tanulmánya jelent meg a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyben. Szakmai, vezetői, iskolateremtői tevékenységének elismeréseként 1899. augusztusban a minisztérium Scherer Gyulát Újpestre a Polgári Leányiskola élére nevezte ki.

Országos szaktekintély

A harmadik iskolateremtő tevékenységével elismerést vívott ki magának és az általa vezetett iskoláknak.

Így 1907-től már polgári iskolai felügyelő. Elnöke az újpesti elemi iskolák gondnokságának, és a római katolikus egyház tanácsának. A vallás melletti kiállása miatt 1919. május 6-tól mellőzték munkáját, de a proletárdiktatúrát követően visszakerült állásába.

1922-ben ment nyugdíjba, életét a család és a hivatás töltötte ki.

Felesége 1937-ben halt meg.

Kikapcsolódni, pihenni a nógrádi gyönyörű környezetben tudott. Hosszú, tartalmas, példaértékű élete 1951. május 10-én ért véget.

Elismerés, emlékezet

Kapuvári működését követően a magyarosítás terén kifejtett munkásságáért vármegyei kitüntetést adományozott neki Sopron vármegye vezetése. A tanítás terén szerzett érdemeiért miniszteri elismerésben részesült 1909-ben.

1921-ben kormányzói elismerést kapott, céltudatos, iskolateremtő munkájának sikereként.

Ma is mindhárom általa teremtett iskola sikeresen működik az oktatásügy szolgálatában.

Forrás:

Sok fény maradt utánuk. Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület, Győr, 2009. p. 24-30.