Lukácsy Lajos (1876-1927)

Lukácsy Lajos szobrászművész, Lukácsi Lajos kapuvári bognármester és Somogyi Anna gyermeke 1876. május 1-jén született Gartán. Itt végezte az elemi népiskolát, majd a kismartoni M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola tanulója volt.

Budapesten az Iparművészeti Iskolában Keleti Gusztáv és Mátrai Lajos növendéke a "díszítő szobrászati osztályon". 1896/97-ben végezte el az Országos Mintarajz Iskolát és Tanárképzőt. Művészi látásmódját, stílusát Stróbl Alajos, később Fadrusz János hatása alakítja.

1905-ben Budapesten feleségül veszi Gratz Margitot, 3 leánygyermekük születik.

Műtermet kap a Várkert-bazárban. Köztéri szobrok, emléktáblák készítése mellett utazásra is jut ideje: Olaszország, Ausztria, Németország jelentős szobraival ismerkedik meg. 1913-ban a főváros Nyári utcai Ötvös-szakirányú Iparostanonciskolájának lesz a rajztanára. Így a család megélhetése az állandó jövedelem révén biztosított lett.

Az I. világháborúban Lukácsy Lajos, mint katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiszobrászként került a keleti frontra. A két világháború között kevés állami megrendelése volt, ezek legtöbbje I. világháborús emlékmű. Lukácsy Lajos is készített néhány világháborús emlékművet, az egyik Szil községben áll.

A család az év nagyobb részét Pesten töltötte, csak az iskolaszünetekben tartózkodtak Kapuvárott. Gartai szülőházában halt meg váratlanul Lukácsy Lajos szobrászművész 1927. június 24-én, 51 esztendős korában.

A fiatal szobrászművész első sikerét Éva című szobrával aratta, amelyet a Nemzeti Szalonban állítottak ki. 1897-ben, a keszthelyi Georgikon alapításának 100. évfordulóján Lukácsy Lajos megbízást kap Festetics György szobrának elkészítésére. Az 1902 júniusában felavatott szobor országszerte elismerést keltett: Sopron város és a vármegye Felsőbüki Nagy Pál márvány mellszobrának megmintázásával bízza meg. 1906-ban készíti el a Petőfi emléktáblát. A relief annak a kaszárnyának a falára került Sopronban, ahol Petőfi is katona volt. Lukácsy készíti a keszthelyi Goldmark Károly emléktáblát, Csányi László miniszter szobrának tervét, valamint Csányi László emlékére rendelt reliefet.

Az állami megrendelések mellett ebben az időszakban több ipsz kisplasztikát is készített. Az I. világháború alatt hadiszobrászként Andrássyt, Edelsheim grófot, Bohm-Ermollit hadseregparancsnokot mintázta meg, többször vett részt Pesten hadikiállításon.

1918-ban a Soproni Frankenburg Irodalmi Kör felkérésére készíti el Gyóni Géza emléktábláját.

Lukácsy Lajos életművének jelentős részét a síremlékek alkotják. Istók János szobrászművésszel közösen füzetet adott ki, amelyben síremlék-vázlataikat mutatják be. Budapest temetőiben, Temesvárott, Kismartonban, a kapuvári és gartai temetőben találhatók egyszerű, klasszicizáló szobrai, reliefjei.

Bár Lukácsy Lajos művészi pályáját az I. világháború megtörte, életműve jól példázza a századelő művészi törekvéseit.

Szülőházát emléktáblával jelölték meg, családjához, munkásságához kapcsolódó dokumentumait, műveiről készült fényképeket, néhány kisplasztikáját a Kapuvári Rábaközi Múzeum őrzi.

Pamlényi Klára