Báró Berg Gusztáv (1828-1903)

1828. december 17-én született a hajdani Hannover királyság Klausthal nevű városkája mellett: Leuterbergben. Édesapja báró Berg Ödön, édesanyja báró Hammerstein-Equord Matild.

Kezdetben szüleitől és házi tanítóitól tanult. 1844-ben beiratkozott a klausthali gimnáziumba, 1846-ban már Tharandtba került, majd Freibergbe folytatta gimnáziumi tanulmányiat, ahol 1848-ban kiváló eredménnyel végzett.

1849-ben (apja példáját követve) egy évre Freibergben a bányákhoz ment gyakorlatra, majd beiratkozott a bányászakadémiába.

1852-ben Berg Gusztáv kiváló minősítéssel tett államvizsgát, s bányamérnök lett Henkel-Dannersmark gróf kőszénbányáiban (Porosz-Szilézia).

1854. július 9-én Freibergben nőül vette a helybéli Strehle Annát. Házasságukból három gyermek született: Max (Maximilián, Miksa), Márta és Anna (Mimi).

Hamarosan ismert mérnökké lett, s a steierdorfi kőszénbányák igazgatója, majd Bécsbe került, s a bányák vezérigazgatóságában lett a bányaügyek referense.

1864-ben átvette a kapuvári uradalom vezetését, reorganizálta a bérlet intézőségét, ellátta az uradalmat kellő számú és minőségű épülettel.

1869-ben az uradalmi bérlőtársulatot Agricola néven részvénytársasággá alakította.

1870-ben iskolát építtetett Öntésmajorban.

Aktívan közreműködött a Hanság mocsarainak lecsapolásában, hol pótolta, hol pedig kiegészítette a Rábaszabályozó Társaság munkáját. Elsősorban az 1886-ban megkezdett, majd 1892-93-95-96-ban végzett ezirányú tevékenysége ismert: a Szegedi csatorna kiépítése a Kis-Rába alá épített szifonnal; a Vallai csatorna (új Répce) kiásatása; a Fertő-csatornába épült duzzasztózsilip építése stb.

1872-ben ő kezdeményezte a Sopron megyei Első Takarékpénztár létrehozását, ennek Kapuváron működő alelnöke lett, majd 1878. május 17-től haláláig elnöke.

1873-ban megalakította a Kapuvár-Gartai Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, s lett ennek első elnöke.

1876-ban elsőként vetette fel a Győrt Nagycenkkel összekötő vasútvonal kiépítésének gondolatát. Vezetésével részletes tanulmányt készítettek, majd a vasút nyomvonalát is kijelölték. A tervet azonban már nem ők fejezték be, az beolvadt az Erlanger báró által vezetett GYSEV-tervbe.

Szorgalmazására 1877-ben először (majd folyamatosan) rendeztek Kapuváron hetivásárt.

1878 júniusában megalakította a Kapuvár-Gartai Utcavilágítási Egyesületet.

1878-ban a nagyközség fényes ünnepséggel ünnepelte Gusztáv báró 50. Születésnapját.

1879-ben Székesfehérváron mutatta be a kapuvári uradalom eredményeit, állatokat és terményeket, ahonnét kitüntetések sokaságával érkezett haza.

1881-ben (az Öntésmajorban már évekkel azelőtt kialakíttatott helyi vasút után) hazánkban elsőként építtette ki Kapuvár és Öntés között a mezőgazdasági vasutat, mely 50 cm-es nyomtávú, s eleinte lóvontatású volt.

1881-ben az ő tevékenysége eredményeként építették fel Kapuváron a járásbíróság épületét, ahova a járásbíróságon kívül Kapuvárra tették át Sopronból a járás telekkönyvét is.

1881-ben a báró kezdeményezésére jött létre az úgynevezett Casino Egylet, melynek ő az első elnöke. Saját költségén alakíttatta ki és bútoroztatta be a Casino-termet az Éhn-szálló épületében. Elnökként többször is újraválasztották.

1883-ban nagyszabású gazdasági kiállítást szervezett Kapuváron.

1883. február 2-án szerezte meg a magyar honpolgárságot. A település lakossága feldíszített utcákkal s a Vám-háznál felállított diadalkapuval fogadta és valóságos diadalmenettel kísérte a kastélyig. Ugyanezen évben lett a Vaskorona-rend lovagja.

1884-ben a báró elnökletével 21 tagú bizottság jött létre a felállítandó polgári iskola megszervezésére. Munkájuk eredményeként 1884. október 14-én megnyílt az iskola. Berg báró a 12 fős iskolai gondnokság elnöke lett. Ő szorgalmazta az új iskolaépület felállítását is, mely 1890-ben készült el.

Részese volt az iskola udvarán fúrt artézi kút, Kapuvár első artézi kútjának létesítésének is, közvetlenül az 1892-es kolerajárvány után. De fúratott kutat térségünkben Öntésen, Földvármajorban, Gusztáv-majorban, India-majorban és a kastély parkjában stb. is.

1885-ben sikeres munkát írt a vámszerződésről.

Egyike volt azoknak, akik már 1882-ben felvetették egy kapuvári közkórház létesítésének gondolatát, s Alapító Társaságot hoztak létre. A kórház 1887. január 26-án kezdte meg hivatalos működésé. Ő a megalakult Kórházbizottság elnöke lett.

1889-től a főbérnökség egész területén kiemelkedő eredményességgel alkalmazta a gőzekét. A kapuvári állomásra rámpát építtetett a répaszállítás lebonyolításának megkönnyítésére, nemes magvakat hozatva növelte a földek termésátlagát.

1890-ben alapította például a veszkényi tehenészetet, ahol hazánkban legelőször alkalmaztak az istállókban jól működő itatókészüléket. E tehenészetből látta el naponta szállított friss tejjel például Sopron város központi tejcsarnokát. Ő kezdeményezte és hozta létre Sopronban a kísérleti telepet is, ahol német minta szerint a mezőgazdaság minden ágára kiterjedő vizsgálatokat folytattak.

Mintagazdaságaiban sok kiváló gazdát nevelt hazánknak. (Dr. Liebenber Adolf lovag, udvari tanácsos, a bécsi Hochschule für Boden- Kultur rektora, a császári birtokok kormányzója; Kayszler Károly, a párizsi Institut Agronomia tanára; Weber Rezső, aki gróf Eszterházy Móricz gazdasági központjának igazgatója; Kölcsei Kende Zsigmond, a Szatmár megyei nagybirtokos; Kokas József, aki József főherceg kisjenői uradalmának felügyelője; Sugár Sándor, a hitbizomány csornai uradalmának haszonbérlője; Gyulassy Imre, aki Frigyes főherceg móvári uradalmának gazdatisztje stb.)

1893. július 25. és november 28. között Észak-Amerikában tanulmányozta a farmergazdálkodást. Részt vett a Chichagoi Világkiállításon. Tapasztalatait 1894-ben Bécsben német nyelven könyv alakban is kiadta. (An meine Lieben in der Heimat.)

1900-ban jelent meg (először Párizsban, majd Bécsben) az Eszterházy Miklós herceg kapuvári uradalmát bemutató tanulmánya, melyet a Párizsi Világkiállításra készített, ahol kiállított terményeivel Grand Prix díjat nyert.

1901-ben a francia kormány az agrikultúra terén addig szerzett érdemei elismeréseként a Becsületrend Tisztikeresztjével tüntette ki.

Kiemelkedő szerepet vállalt 1896-ban, a kapuvári millenniumi ünnepségeken.

1898-ban állatdíjazással összekapcsolt országos kiállítást szervezett Kapuváron.

1889-ben részben az ő költségén újították fel a kapuvári elemi iskolát, melynek terveit teljes egészében ő készíttette el, az építkezés is az ő elnöklete alatt zajlott. Ugyanekkor lebetonoztatta az új községháza előtti járdarészt.

Két utat is építtetett: a temetőhöz vezetőt, valamint a Major utcából az új Margit-hídhoz vezetőt.
- 1891-ben ő irányította a malom rekonstrukcióját (gőzmalom).
- 1892-ben jegyeztette be az öntési gazdasági szeszgyárat.
- 1892-ben (még a megyei telefonhálózat 1898. január 30-i kiépítése előtt) az uradalom egyes helyszíneit telefonvonallal köttette össze.

1893-ban a kastély egyik termében protestáns istentisztelet számára kápolnát alakíttatott ki.

1898 decemberében a település kiemelkedő születésnapi ünnepséggel köszöntötte díszpolgárát.

1901-ben Lukácsy Lajos gartai szobrászművész mellszobrot mintáz róla, amit 1902. május 1-én ünnepség keretében Szabó Károly királyi tanfelügyelő leplezett le a polgáriskola zenetermében.

1903-ban még maradandót alkotott. A később róla elnevezett utcában (ma dr. Lumnitzer Sándor utca) új, korszerű és jól felszerelt "kisdedóvót" építtetett, melyet a városnak adományozott.

Báró Berg Gusztáv példaértékű élete 1903. augusztus 4-én lezárult.

"Amit gondolt - okosság, amit érzett - jóság, amit mondott - igazság".