2017. november 22. , 04:37
Köszöntjük Cecília nevű kedves olvasóinkat!
Keresés
Keresendő szöveg, kifejezés:
 
Belépés
Ha már regisztrált, lépjen be!
  
Eseménynaptár
EUvonal
Híres kapuváriak

Reigl Judit (1923 - )


Reigl Judit (forrás: www.modemart.hu)

A világ nagy modern és kortárs művészeti múzeumaiban, közöttük a Pompidou-központban működő Musée National d’Art Moderne-ben évtizedek óta kiemelt helyen szerepelnek Reigl Judit festőművész képei.
A majdnem hatvan éve Párizsban élő alkotó itthon 1982-ben mutatkozott be először a Tisztelet a szülőföldnek című csoportos tárlaton, 2005-ben egyéni kiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban. Az utóbbi években egyre szívesebben látogat haza – oda, ahonnan ötvennyolc évvel ezelőtt távozott a kommunista hatalomátvétel után.
2011-ben művészi életútjának elismeréseként Kossut-díjban részesült.

 

 

Reigl Judit 1923-ban született Kapuváron. Szőnyi István tanítványaként végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1946-ban. Az 1946–48 közötti időszakot Olaszországban töltötte a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1950-ben Franciaországba emigrált. Előbb Párizsban, majd a francia főváros közelében fekvő Marcoussis-ban telepedett le.
Első jelentős egyéni kiállítását a l’Etoile Scelée-ben rendezte André Breton 1954-ben. Ezt számos újabb tárlat követte – többek között a Párizsban lévő Musée National d'Art Moderne, a Musée de Brou és a budapesti Műcsarnok rendezésében. Festményeivel a világ legjelentősebb közgyűjteményeinek állandó kiállításain találkozhatunk – így például a londoni Tate Modernben, a párizsi Pompidou Központban, a New York-i Metropolitanban vagy a MoMA-ban.
Reigl művészetének alapja a testiség tapasztalata. A művész elmúlt hatvan évben létrejött munkássága két szimbolikus gesztus mentén írható le: miközben saját testét odaadja a világnak, a világot festménnyé változtatja. Nem statikus leltárt készít – éppenséggel a szüntelen mozgást ragadja meg. Az ötvenes években festett művekkel a tudat kalandozásait, a hatvanas évektől a saját világából elemelkedő testet, aztán pedig azt az áramló folyamatot, ami kikerülhetetlenül meghatározza az ember szféráját, s végső soron a létezést magát. Miképpen lehet ugyanaz mindig más? Ez a Hérakleitosz által két és félezer éve örökül hagyott, máig megválaszolatlan kérdés Reigl művészetének egyik inspiratív kerete. Pantha rhei: nemcsak a világ, mi magunk is változunk. Ez az egyetlen állandóság, aminek legfőbb karakterjegye a létezés reflexív szabályossága: egyfajta ritmus.

A Reigl Juditról szóló művészettörténeti bemutatások mindegyike kiemeli a korai ötvenes évek szürrealista időszakát, melyet André Breton olyannyira becsült, hogy missziójának tekintette önálló kiállításon bemutatni a nagyközönségnek. Reigl azonban hamar szakított a szürrealistákkal. A Robbanás, a Dominancia-központ, a Guano és a Tömbírás néven ismert sorozatok elemi erővel lépnek túl a szürrealizmus ábrázolási elvén: Reigl immár nem illusztrál, hanem teremt. A kifejezés eredeti értelmében alkot, mégpedig önnön egzisztenciálisan megélt test-tapasztalatából. Alkotói gesztusának meghatározó momentuma ebben az időszakban az automatizmus elve, amely ezúttal is önnön testi reakcióiból táplálkozik. Nem meglepő (noha formai szempontból nem konzekvens) az Ember-sorozat megjelenése, amely a korporalitás, test és szellem dialektikájának egyik legnagyobb erejű, ugyanakkor árnyalt kifejeződése lett a XX. század végi egyetemes művészetben. A folytonosan változó, saját szférájából elemelkedni vágyó, ám végül – mindig másképpen – ott maradó, szükségképpen torzónak, de legalábbis elmosódottnak tetsző emberalak Reigl Judit művészetének emblémája. Az Egy test többes számban, a Megfizethetetlen test, majd legújabban a New York, 2001. szeptember 11. sorozatcímekkel jelölt munkákon felbukkanó alakok is ezekhez az Ember-képekhez nyúlnak vissza. Az emberhez, aki világot teremt a maga számára – ám egyszersmind a művészethez is, amely újraalkotja ezt a világot. Mindig másként, mert az időnek kiszolgáltatott, az egyes ember által kisajátított világ tovaszáll – akár egy dallam. Ez adja a létezés immanens ritmusát, amelyet a Reigl-festmények asszociatív módon, megrendítő művészi erővel teremtenek újra.

Forrás: www.modemart.hu

 

2014. április 30-án a festőművész 94. születésnapjának előestéjén interaktív emléktábla került felavatásra a kapuvári szülőházának falán.
 
A Kossuth utcai házban, amelynek udvari lakásában Budapestre költözéséig élete első éveit töltötte a művész, interaktív okostábla kínál információkat Reigl Judit életéről, alkotópályájáról, képeiről és kiállításairól, de itt tekinthetik meg a látogatók azt a két rövidfilmet is, amelyeken maga az alkotó emlékezik életútjára.
Az interaktív emléktáblának felállítását Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezte.

Fotók az emléktábla átadásáról: http://www.kapuvar.hu/varos/galeria/?gallery1_id=269

Copyright © 2007
Kapuvár Város Önkormányzata
 
Impresszum
Kérdések, információ: kapuvar@kapuvar.hu
 
Powered by webgyár
Design by Monokrome Vision