2017. szeptember 24. , 21:30
Köszöntjük Gellért, Mercédesz nevű kedves olvasóinkat!
Keresés
Keresendő szöveg, kifejezés:
 
Belépés
Ha már regisztrált, lépjen be!
  
Eseménynaptár
EUvonal
Híres kapuváriak

Pátzay Pál (1896-1979)


Pátzay PálSzobrász, művészpedagógus, kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1965), kiváló művész (1952). 1912-1914 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Radnai Béla növendéke volt. A főiskoláról eltanácsolták, a továbbiakban autodidakta módom képezte magát. Harcolt az első világháborúban, ahol parancsnokai felfedezték tehetségét és portrékat készíttettek vele. Ezek a feladatok fejlesztették ki megfigyelőképességét és emlékezet utáni mintázókézségét. 1914-ben hosszabb időt töltött Nagybányán a Ferenczy család körében, majd 1915 körül Kassák Lajos köréhez csatlakozott. 1917-ben a Ma galériájában Bohacsek Edével közös kiállításán nyolc szobrát mutatta be. A Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, ezért másfél évet börtönben töltött.

1927-ben Miklós Andor, az Est-lapok kiadója anyagi támogatásával párizsi tanulmányútra indult. 1928-30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. 1931-ben Aba Novák Vilmossal közös kiállítást rendezett az Ernst Múzeumban. Ebben az évben Dajka című szobráért a főváros Ferenc József jubileumi díját nyerte el. 1935-ben megbízást kapott a Magyar Rádió első elnökének, Szőts Ernő síremlékének elkészítésére; 1937-ben a Dunai szél című szobrát a Duna-korzón állították fel; a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Szent István-szobráért nagydíjjal jutalmazták. 1941-ben a székesfehérvári Huszáremlékműért a Kisfaludy Társaság Greguss-érmet adományozott neki. 1942-ben Mihályfy Ernő felkérésére Pátzay készítette el a Petőfi-plakettet, melyet a Márciusi Front által szervezett tüntetésen viseltek.

1945-től a művészeti élet egyik fontos meghatározó személyisége, irányítója lett.
1945-1970 között a Képzőművészeti Főiskola professzora volt. Művészetét - mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkereső periódus után (Ifjúság, bronz, 1915; Fiúakt, bronz, 1915) egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik.
Eredendően intellektuális, racionalista alkatú művész, életművében az elméleti, műfaji kérdések boncolgatása egyenértékű szobrászati tevékenységével. Művészetében a tudati elemé a vezető szerep, stílusának fő ereje a plasztika műfajkérdéseinek az ismerete és a formai konvenció. 1930 körül műveiben megerősödött a klasszicizáló tendencia, közel került az olasz neoklasszicizmushoz és a római iskola művészetéhez. Ekkor készült szobrait kiegyensúlyozottság, nyugalom, önmagába zártság jellemzi. Tartózkodó hangú, finoman mintázott portréi is a művi biztonság, a formai tökély szellemében készültek.

Pátzay PálSzobrászi munkásságát és elméleti-publicisztikai tevékenységét tekintve egyaránt jelentős értéket képviselt. Legjelentősebb gondolata az volt, hogy a művészetben az adott korban uralkodó embereszmény az elsődleges: a nemzeti sajátosságok ezt a közös eszményt a sajátos társadalmi és kulturális tradíciók alapján létrejött eszközökkel tükrözik.
Művészetéről így vallott Kassák Lajosnak: "Az a vágy él bennem, hogy a mű olyan erőegység legyen, amely hatalmába keríti az embert. ...én, aki emberi figurákat mintázok, évtizedek óta nem állítottam magam elé modellt. Formaemlékeim vannak és azokból építem össze szobraimat, úgy, hogy kielégüljek és kifejeződjem általuk. Többet nem akarok, de nem is akarhatok, mert hiszen ez már majdnem minden."
Művei minden jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. Ebben az évben negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

Ismert művei:
Női akt gyerekekkel I , vízfestmény , 1915
Női akt gyerekekkel II , vízfestmény , 1915
Ifjúság , 1915
Fiúakt ( Cigányfiú ) , 1915
Kettős kompozíció , 1917
Korsót vivő lány , 1919
Fellah nő , 1919
Szántó Manó , 1918
Aranykor , 1919, Bronz, Városi Képtár, Székesfehérvár
Fésülködo lány, 1919-1922, Magyar Nemzeti Galéria
Női fej , 1920
Fésülködő, 1921, Bronz, Városi Képtár, Székesfehérvár
Korsós nő , 1923
Női akt , 1925
Dada , 1926-1928, Terrakotta, Magántulajdon
Genthon István , 1927
Ásó ember , 1927
Lyka Károly , 1928
Zsigmond király , 1928
Bernáth Aurél , 1928, Bronz, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Terhes nő , 1929-1930
Támaszkodó Női akt , 1929
Törülközo , 1930
Szomorúság , 1931
Fiúakt , 1931
Apostolok , 1932-1933, Kő, Városmajori rk. templom, Budapest
Szomorúság, 1933, Műkő, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Vetkoző nő , 1933
Nővérek , 1933
Egry József érem , 1933
Dunai szél , 1934
Távközlés
Halászleány , 1934
Farkas István érem , 1935
Pázmány Péter érem , 1935
Berény Róbert érem , 1936
Szent István, fa, 1937, Budapesti Történeti Múzeum
Huszáremlékmű, 1939, Bronz, Székesfehérvár
Kenyérszegő, 1940, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Kapuváron 1973-ban állították fel)
Vízbelépő, bronz, 1955
Bernáth Aurél, bronz, 1958
Balassi Bálint-szobor, Budapest, Körönd, 1959
Derkovits Gyula, bronz, 1966
Kodály Zoltán, bronz, 1967
Lenin-szobor, Budapest Dózsa György út, 1970
A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen, 1970-ben e művéért a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta).
Copyright © 2007
Kapuvár Város Önkormányzata
 
Impresszum
Kérdések, információ: kapuvar@kapuvar.hu
 
Powered by webgyár
Design by Monokrome Vision