2017. július 21. , 04:52
Köszöntjük Dániel, Daniella nevű kedves olvasóinkat!
Keresés
Keresendő szöveg, kifejezés:
 
Belépés
Ha már regisztrált, lépjen be!
  
Eseménynaptár
EUvonal
Híres kapuváriak

Lumniczer Sándor (1821-1892)


Dr. Lumniczer SándorDr. Lumniczer Sándor a nemzeti és társadalmi átalakulás forradalmi lázában élő XIX. századi Magyarország nagy orvosnemzedékének tagja, a magyar sebészet egyik legkiválóbb képviselője volt.

1821. március 29-én született a Sopron vármegyei Kapuvárott, ahol apja Lumnitzer József 1820-27 között herceg Esterházy uradalmának jószágigazgatója volt. Nagyapja Lumnitzer István, a híres botanikus, pozsonyi főorvos, anyai nagybátyja pedig Schoepf-Merei Ágost a magyar gyermekorvoslás megalapítója voltak.

Elemi és alsó gimnáziumi tanulmányait magánúton Kőszegen végezte, a gimnázium felső osztályait pedig a soproni és pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be.

Orvosi tanulmányaiból négy évfolyamot a pesti egyetemen, az ötödiket pedig Bécsben hallgatta. 1844-ben a pesti egyetemen avatták orvos- és sebész doktorrá. Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről című doktori disszertációja messze túlszárnyalta a szigorlók színvonalát és a magyar plasztikai sebészet első tanulmányának tekinthető.

A kor szokásaihoz híven, mint kiváló tanuló már medikus korában Balassa János, a pesti egyetem híres sebész professzora mellett "tiszteletbeli segéd"-ként dolgozott 1843-45 között, majd Balassa legkitűnőbb minősítésével a nemzetközi hírnévnek örvendő Francz Schuh bécsi sebész professzor klinikájára ment, ahol 1845-től 1847-ig műtős növendék. A bécsi tartózkodása alatt a szintén ott tanuló híres kortársai közül Semmelweis Ignáccal és Markusovszky Lajossal egy életre szóló barátságot kötött. A műtős oklevél megszerzése után hosszabb külföldi tanulmányutat tett Berlin, Párizs, London, Zürich legmodernebb sebészeti intézeteiben. Különös érdeklődéssel tanulmányozta a sérülések sebészetét.

1848-ban a forradalom kitörése már itthon találta. Nem sokkal hazatérése után a pesti egyetemen a tábori sebészetet adta elő, majd 1848 augusztusában belépett a magyar honvédseregbe, ahol zászlóalj orvos lett. Részt vett a schwehati ütközetben, majd Görgey Artúr seregében a téli és tavaszi hadjárat szinte valamennyi csatájában. Lumniczer kitűnő szervezőkészségét, szakmai tudását Görgey hamar észrevette és 1849 februárjában törzsorvosának nevezte ki, majd rövidesen igazgató törzsorvossá léptette elő. Lumniczer 1849 júniusától már a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke és a központi kórházak vezető sebésze. A szabadságharc utolsó napjaiban sem hagyta el a helyét, végig követte a menekülő kormányt. Szegeden a kolerajárvány őt sem kímélte, de betegen is folytatta útját Aradra, majd Világosra.

A fegyverletétel után Aradon internálták, majd büntetésből az osztrák hadsereghez betegápolónak sorozták be. A szerencse és barátság vetett véget megalázó szolgálatának, amikor Böhm osztrák törzsorvosnak beosztottja lett. Az egykori bécsi kolléga közbenjárásával 1850-ben visszatérhetett Pestre.

Először mit gyakorló orvos tevékenykedett, majd Balassa János szabadulása után annak magánasszisztense lett. Lelkes tagjává vált a Balassa köré csoportosuló orvos társaságnak, mely célul tűzte ki a haladást az orvosi élet minden területén. Nevében ez időtől kezdve a németes tz-t cz-re változtatta és a továbbiakban a Lumniczer nevet használta.

Az önkényuralom válsága megkönnyítette Lumniczer helyzetét is, 1860-ban államvasúti orvosi állást kapott, 1861-ben pedig a Szt. Rókus kórház II. számú sebészeti osztályának vezetésével bízták meg, melyért díjazást csak 1864-től kapott. 1868-ban magántanárrá habilitálták az Erőművi sértések tanából, majd 1872-ben nyilvános rendkívüli tanár lett. 1878-tól a Szt. Rókus kórház I. számú sebészeti osztályát kapta meg, majd 1880-ban a budapesti egyetemen az újonnan létesített II. számú sebészeti klinika nyilvános rendes tanárává és egyben igazgatójává nevezték ki. Lumniczer számára ezzel a betegek gyógyítása mellett megnyílt az oktatás lehetősége is. Tanszékét a tudomány műhelyének tekintette.

Haladó sebész lévén munkássága felölelte a korabeli sebészet csaknem minden ágát, melyet több, mint 60 dolgozata is jelez. Kiváló előadásait különleges rajzkészségével tette szemléletesebbé. A betegbemutatásra, a gondos betegvizsgálatra mindig nagy súlyt fektetett. Klinikáján vezette be Magyarországon először a Lister-féle antiszeptikus sebkezelést. Igen ötletes volt a műszerek konstruálásában is. A róla elnevezett érfogót a sebészek még ma is használják.

Lumniczer Sándor mindent elért, amit egy magyar orvostudós abban a korban elérhetett. 1868-ban a Közegészségügyi tanács tagjává, később alelnökévé, 1881-től pedig elnökévé választották. Részt vett a közegészségügyi törvényjavaslat kidolgozásában.

Élénk tevékenységet fejtett ki a pesti Orvosegyesületben is, melynek 1862-től főtitkára, majd alelnöke, végül 1881-től 1887-ig elnöke volt.

Dr. Lumniczer SándorSok elismerésben is részesült. 1874-ben a Német Sebész Társaságnak első magyar tagja lett. 1884-ben miniszteri tanácsossá, 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. 1889-ben a Bécsi Orvosegyesület levelező tagjává választották.

Fáradhatatlan agitációs munkájának nagy része volt abban, hogy Budapesten Semmelweis székház létesüljön. A házavató ünnepségen azonban az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt már nem tudott részt venni és rövidesen, 1892. január 30-án elhunyt Budapesten. A Mező Imre úti temetőben a 48-as hősök között található sírját a hálás utókor ma is kegyelettel ápolja.

Kapuvár lakossága a város nagy szülöttének emlékét szintén büszkén őrzi. A városban utcát neveztek el róla, Pátzay Pál szobrászművész pedig 1962-ben a városi kórházban elhelyezett domborművén örökítette meg Lumniczer Sándort. Az 1982-ben épült új városi gyógyszertár, majd 1987-ben a centenáriumát ünneplő kapuvári kórház - a nagy orvoselőd emlékének tisztelettel adózva - felvette Lumniczer Sándor nevét.

Ballagi Farkas
Copyright © 2007
Kapuvár Város Önkormányzata
 
Impresszum
Kérdések, információ: kapuvar@kapuvar.hu
 
Powered by webgyár
Design by Monokrome Vision