2017. július 21. , 04:52
Köszöntjük Dániel, Daniella nevű kedves olvasóinkat!
Keresés
Keresendő szöveg, kifejezés:
 
Belépés
Ha már regisztrált, lépjen be!
  
Eseménynaptár
EUvonal
Tagtelepülések

Hövej


 

Hövej a Répcétől és a Rábcától nyugatra patakokkal szabdalt sík területen fekszik Kapuvártól 6 km távolságban. Közúton könnyen megközelíthető, mivel áthalad rajta a 85-ös és 86-os számú főutat összekötő út.

A község első írásos említése "két- család" néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280-ból. 1429-ben egy pozsonyi oklevélben, mint "Hövej-család" szerepel. Hövej néven 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik. A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta.

A XIII. században a Nagymartoniak birtokolták, majd a XV. században a Vedl család tulajdona lesz. 1436-ban a Nagymartoni családból származó Fraknáliak a csornai premonteri prépostságnak adományozzák. A höveji jobbágyok így a robotszolgálatukat Csornán teljesítették. A XVIII. században az úrbérrendezések folytán sikerült előnyös megállapodást kötniük a prépostsággal a robotra tekintettel. Megszerezték a halászat és kocsmáltatás jogát. A háború után elaprózódtak a földek, sokan elköltöztek a faluból.

Az idelátogatóknak érdemes megtekinteniük a műemlék jellegű római katolikus templomot, amelyet 1730-ban a csornai premontrei rendház építtetett. Az egyhajós barokk templom szépségét a főoltár és rajta a négy rokokó gyertyatartó, valamint az 1756-ban készült aranyozott ezüst kehely adja. Homlokzata középrizalitos, törtvonalú.

A község nevét a höveji csipke tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek az ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki.

A forma szerint alkalmazzák a búzavirág, a tulipán, a szegfű, a tölgyfalevél mintát, a kötés pedig lehet pókos, kalinkás, órás, koncos, keresztbe öltögetett. Ezt a hímzést a falu lakói között Nyikos Gáspárné Horváth Borbála terjesztette el az 1860-as években, aki Barbacson járva tanulta meg. Az asszonyok hamar elsajátították a mesterfogásokat nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók.

 A kézi munkák eladásával családok megélhetését lehetett biztosítani, így inkább a mennyiség került előtérbe. 1954-ben a moszkvai népművészeti kiállításon kapott elismerést a höveji csipke, 1962-ben pedig a Brüsszeli Világkiállításon aranyéremmel tüntették ki.

A település lakóinak nagy része a környező településeken dolgozik. A művelődést és kikapcsolódást a könyvtár és a kultúrotthon szolgálja.Hövej a Csipke múzeum fejlesztésével szeretné minél szélesebb körben megismertetni a települést és értékes népművészeti örökségét.

 

Copyright © 2007
Kapuvár Város Önkormányzata
 
Impresszum
Kérdések, információ: kapuvar@kapuvar.hu
 
Powered by webgyár
Design by Monokrome Vision